Az AI Felnő!
Időről időre felbukkan egy mondat, ami végigsuhan a beszélgetéseken, kommenteken, kávé melletti félmondatokban:
„Hallottad? Nagy baj van. Elfogyott a pénz. Össze fog omlani.”
Most épp az AI kapcsán.
Ez a mondat azonban többet árul el rólunk, mint magáról a technológiáról.
A „világvége-narratíva” mint tünet
Amikor egy technológiáról elhisszük, hogy egyik napról a másikra eltűnhet, az nem gyengeségre utal, hanem arra, hogy túl közel került hozzánk.
Ugyanez történt:
-
Az internettel a ’90-es években,
-
A közösségi médiával a 2010-es évek elején,
-
És most az AI-val is.
A hoaxok ilyenkor nem információk, hanem szorongásformák.
A gyors változás, az átalakuló munka, az új gondolkodási módok mind azt az érzést erősítik: „mi van, ha ez az egész kicsúszik a kezünkből?”
„Elfogyott a pénz” vagy átalakul a szerep?
Az AI kapcsán gyakran hangzik el, hogy „túl drága”, „fenntarthatatlan”, „égeti a tőkét”.
Ez önmagában igaz és mégsem probléma.
Az internet sem volt „nyereséges” a kezdetén.
Az elektromosság sem.
Az űrkutatás sem.
Az AI ma nem termék, hanem alapréteg.
Infrastruktúra. Olyasmi, amire később üzleti modellek, szolgáltatások, rendszerek épülnek.
A valódi kérdés nem az, van-e pénz.
Hanem az, hogy ki akarja finanszírozni a jövőt, és milyen formában.
Mi lenne az igazi baj? (És mi nem az.)
Valódi problémát három dolog jelentene:
-
Ha a stratégiai partnerek egyszerre veszítenék el a bizalmukat.
Ez nem történik csendben. Ha így lenne, a piac már üvöltene. -
Ha technológiai zsákutcába futna a fejlődés.
Nem lassulásról beszélünk, hanem valódi megállásról. Ennek ma semmi jele. -
Ha globálisan, egységesen ellehetetlenítenék jogilag.
A valóság ezzel szemben inkább együttélésről és szabályozásról szól.
És mi nem baj, hiába hangzik annak?
-
Az üzleti modell átalakulása
-
A belső viták
-
A magas költségek
Ezek egy növekedési fázis természetes velejárói.
Mi jön valójában? (Spoiler: nem a Skynet.)
Az AI nem eltűnik, pusztán láthatatlanná válik.
Néhány éven belül nem „AI-t fogunk használni”, hanem:
-
Minden rendszer mögött ott lesz,
-
Háttérben működik,
-
Észrevétlenül segít.
Nem egyetlen nagy, mindentudó rendszer lesz, hanem sok kicsi, specializált AI:
-
Iparágakra szabva,
-
Céges környezetben,
-
Személyes használatra.
A jövő valódi törésvonala nem ember és AI között lesz,
hanem ember és ember között.
Akik kérdeznek, gondolkodnak, reflektálnak, és akik csak reagálnak a félelemre.
Miért félünk valójában?
Az AI eltűnésétől való félelem gyakran nem technológiai.
Hanem emberi.
Félelem attól, hogy:
-
Elveszítünk egy kapaszkodót,
-
Egyedül maradunk a változásban,
-
Nem értjük többé a világot.
Pedig az eszköz változik.
A gondolkodás, a kíváncsiság, a kapcsolódás állandó, így marad.
És talán ez az, ami igazán megnyugtató…
